ENGLISH CHILDCARE- Method of learning

 

Egy atlagos ember az elso nyelvet minimum 5 ev alatt sajatitja el, ami azt jelenti, hogy hallas utan megerti az adott nyelvet es kepes gondolatait kommunikalni. A nyelv legfontosabb resze a hangzok ismerete. Az angol nyelvben 46 hangzo van, de az sem mindegy, hogy az adott szot hogyan hangsulyozzuk. A gyermek az anyanyelvet (kiejtes, hanglejtes, nyelvtan, alapszokincs) hallas utan es megfigyelesbol sajatitja el. Gyakran elofordul, hogy mar felnottkent tobb evi nyelvtanulas utan az egyen elutazik az adott nyelvteruletre es nem ertik meg es O sem erti meg az ott eloket, hiaba tanulta az adott nyelvet eveken at, vagyis a befektetett penz, ido, energia, amit annak tanulasara szant, teljesen hasztalan, sot arra kell energiat fektetnie. hogy agymosas-szeruen elfelejtse mindazt, amit rosszul (esetleg jo nyelvtannal es megfelelo szokincsel, de rossz kiejtessel es intonacioval) tanult meg.

A nyelvtanulas ott kezdodik, hogy megerezzuk az adott nyelv ritmusat, az egyes hangzok kiejteset es intonaciojat. Ez a gyermekkorban sajatithato el a legtokeletesebben, amikor meg nem alakultak ki ill. erosodtek meg a beszedizmok. Minden egyen ugyanazokkal a beszed izmokkal jon a vilagra, de attol fuggoen, hogy milyen nyelvi kornyezetben no fel, erosodnek meg az adott izmok. Abban az esetben, amikor egy gyermek fejlodesenek korai szakaszaban (0 – 6 eves kor kozott) mas/tobb nyelv is hatassal van, vagyis nemcsak az anyanyelve atlal igenyelt beszedizmok, hanem az idegen nyelv altal igenyelt megfelelo beszed izmok is meg tudnak erosodni, a kesobbiek folyaman tiszta kiejtessel fogja beszelni es konnyebben elsajatitani az idegen nyelvet.

Nem kell attol tartanunk, hogy ez tulsagosan megterhelo a gyermeknek, sot epp ellenkezoleg: az agyfejlodest is jobban elosegiti. Pici korban a legbefogadokepesebb az agy. Olyan, mint egy szivacs, ami sohasem telitodik es mindent magaba sziv. Es a kesobbiek folyaman ez a tudas a legtermeszetesebben hivodik majd elo

A nyelv nem kulonitheto el az adott nep kulturajatol. Az emberek az elso nyelvuk elsajatitasakor mar egeszen pici kortol kezdve a meseken, gyermekdalokon, versikeken, mondokakon, jatekokon keresztul, valamint annak soran, hogy megfigyelik es utanozzak szuleik testbeszedet, ismerik meg az adott nep kulturalis ertekeit. Ezzel nincsen problema, hiszen kornyezeteben mindenki az anyanyelven beszel hozza.

A masodik nyelv ill. egy masodik kultura megismerese soran is ugyanolyan fontos a testbeszed, amelyet a legjobban a klasszikus gyermekmesek, mondokak es gyermekdalok mozgasos megismeresevel lehet elerni, a folyamatos megfigyeles es utanzas eszkozeivel.

A tanulasi folyamat az agyban zajlik le. Az agy folyamatosan informaciokhoz jut a szemen, fulon es testbeszeden keresztul. Csak arra emlekszik, az tanulja meg ami fontos es ismeros szamara. A tanulas egy folyamat, ami nem egyik naprol a masikra tortenik. Ez egy olyan tevekenyseg, mely egyforman epul a testre es az agyra . A tanulas annyit jelent, hogy gondolunk valamire, latjuk es halljuk azt, visszaterunk hozza, megtapasztaljuk, erezzuk, egyebkent nem tudnank eltarolni es nem tudnank a jovoben felhasznalni.

A tanulas csak biztonsagos kornyesetben tortenhet meg!

Az agy keresi a hasonlosagokat, hogy az uj informaciot rendezetten tarolhassa es tarsithassa a korabbi informaciokkal, es hogy a tanulashoz szukseges kapcsolodasi pontokat meghatarozza. Amikor tehat ‘AHA’ elmenyunk van akkor ilyen kapcsolatot talalunk a hosszutavu memoriankban.

A tanulashoz az agynak relevans, jelentessel biro es szemelyre szabott informaciora van szuksege. A tudas elsajatitashoz az agynak sokat kell gyakorolni, ismetelni, es aktivan alkalmazni a szerzett informaciot.

Az egyennek folyamatos megerositesre es visszacsatolasra van szuksege, folyamatosan kell stimulalni, osztonozni az uj es ujszeru dolgokkal. Tanulas soran az agy nem kepes a tul hosszu folyamatos, intenziv figyelmi allapot fentartasara. Idore van szukseg az informacio feldolgozasahoz es ido kell a folyamatos ismetleshez.

A tanulas tagitja az agy kapacitasat.

 

Az agy emlekezo resze a kovetkezo keppen mukodik:

Eloszor el kell jusson az informacio az agyhoz. Eljuthat a fuleken, a szemeken ill. a testen keresztul (erzekeles: tapintas, szaglas, izleles es mozgas). Minden egyen eltero tanulasi stilussal rendelkezik es az informaciot szemevel, fulevel ill. testmozgasok kulonbozo modjaival szerzi meg.

A kovetkezo fazisban eltarolja az informaciot a memoriaban. Az eltarolas a dolgok megtapasztalasaval, latasaval, erzekelesevel tortenhet vagy azaltal, hogy gondolkodunk vagy beszelunk rola.

Ezutan meg kell talalnunk es elo kell huznunk a memoriankbol ahhoz, hogy hasznalhassuk. Csak akkor talalhatjuk meg, hogyha agyunk hosszutavu memoriajaban taroltuk, ugyanis az agy rovidtavu memoriaja folyamatosan torlodik.

 

Planaria Price